A Műszaki Könyvkiadó gondozásában 2020. november végén jelent meg ez a hiánypótló, szemléletformáló egyetemi tankönyv 11 szerző tollából és Dr. habil Lükő István nyugállományú egyetemi magántanár szerkesztésében. Ennek a tankönyvírásnak a szakmai-tudományos ernyőjét a Soproni Egyetem szellemisége, a környezet és természetvédelem, a fenntarthatóság és a környezetpedagógia terén elért kutatási eredményei biztosították. Három kar (Erdőmérnöki, Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti, Benedek Elek Pedagógiai Karok) jelenlegi és egykori oktatói szakterületeik elhivatott, kiváló felkészültségű, és elkötelezett képviselőiként koherens, széles területen hasznosítható tanulást segítő produktumot tettek le az asztalra. A soproniakon kívül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem egy-egy oktatója, a Mecsekerdő Zrt. két környezeti nevelője, és az Audi Hungária NYME-n doktorált munkatársa voltak a szerzői kollektíva tagjai. Sajnos a lektor, Dr. habil Béres Csilla az egykori Savaria Egyetemi Központ ny. főiskolai tanár már nem élhette meg a könyv megjelenését.
A 6-8 évvel ezelőtt elkezdődött munkát sok pályázat, kiadókeresés követte, amíg az MTA Könyv-és Folyóirat-kiadó Bizottsága, valamint a Mészáros Károly Erdészeti Felsőoktatási Emlékalapítványon keresztül Köztársasági elnök úr adománya támogatásával 30 ív, 335 oldal terjedelemben B/5 formátumban kinyomtatták. A kiadó szerkesztője és illusztrátora színvonalas formába öntötte a megírt szövegeket, esztétikus, ízléses színvilágú betűkkel, ábrákkal és képekkel, táblázatokkal. A szerzők saját és felhasznált forrású képei, ábrái mellett Németh Tamás fotói is szemléletessé teszik a tartalmi kifejtéseket.
Nehéz bemutatni ezt a 10 fejezetre tagolódó munkát, amely látszólag nem széles felhasználói kört céloz meg, de szemléletében és tartalmában mindenképpen túlmutat a tanárszakos hallgatók, oktatók és gyakorló pedagógusok felkészülésének segítésén. Mindaz, ami a könyvben le van írva a fenntarthatóság elveinek és gyakorlatának a középpontban tartásával a neveléstudomány részterületének is számító szakmódszertan, számos érintett szaktudomány integrált megközelítésén keresztül valósul meg.
Tankönyvük filozófiájának lényege, hogy a fenntarthatóság korszerű technológia nélkül nem valósítható meg. Különösen fontosnak és korszakhatárosnak tartották az új Nemzeti alaptantervben megjelenő technológia tanulási területet.
A könyv felépítésének egyik logikai/filozófiai elve az volt, hogy az összefogott szakokban nagyon sok közös tartalmi terület van, amelyek a környezet védelméből, a fenntarthatóságból kiindulva rendezik el a környezeti nevelés és oktatás tartalmi elemeit és folyamatait. Több közös mag van, amely köré építkezik a tananyag, mint például a fenntarthatóság vagy a konstruktivista pedagógia, vagy a kutatásalapú, problémamegoldó és a mobil tanulás elve.
A felépítés ívében megjelennek a környezettan és a technika-technológia tanítás elvi–elméleti alapja, a környezeti szakmódszertanok környezetpedagógiai alapja, a tanítási órákra való felkészülés alapjai, a természetvédelmi, környezetvédelmi-környezettechnikai témák oktatása, az erdei iskolák és a tanösvények, valamint a méréses–tapasztalásos tanulás fejezetcímek.
Több fejezetben is megjelenik az energia és anyagszemlélet fejlesztésének témája.
Szemléletesen mutatják be a megújuló energiák, a passzív és aktív házak technológiai megoldásait, valamint az E-ON Energia kaland modelljét, amely úttörő módszertani elemekkel teszi differenciáltan feldolgozhatóvá és interaktívvá a korosztályok és léptékek szerint (EnergiaKuckó, EnergiaOtthon, EnergiaVáros, energia ország, EnergiaVilág).
A digitális tanulás korszakában elkerülhetetlen az infokommunikációs eszközök, a multimédia környezetpedagógiai vonatkozásainak kihangsúlyozása, és megvalósításuk példáinak beépítése. Külön alfejezetet szántak a negyedik ipari forradalom kihívásainak, a digitális pedagógia alkalmazásának.
A méréses–tapasztalásos tanulás a környezeti szakmódszertan szempontjából szintén kiemelten fontos. Itt igyekeztek a technika szakosokat is érintő műszer- és méréselméleti részletekből válogatni, a mérési fajtákról és a konkrét módszertani kivitelezésről leírást is adni.
A könyv végén lévő fejezetben egy 2016-ban az MTA Szakmódszertani pályázatra beadott, de támogatást nem nyert munkájuk koncepcióját ismertetik, aminek a fő célja, hogy a természeti és az épített környezet egyensúlyának fontosságát érzékeltessük a fontosabb fókuszterületek és tevékenységek terén, továbbá az iskolafokozatok teljes vertikumát átfogóan valósuljanak meg a kompetenciák fejlesztése.