Fogalmak A-tól Z-ig

Adatbányászat: a vállalatoknál keletkező hatalmas adatmennyiség számítógéppel támogatott, szisztematikus szétválogatása, tisztítása, mintázatok azonosítása, elemzésre való előkészítése. (Nagy J. 2017)

Alapkutatás: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását. (https://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia)

Alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. (https://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia)

API (application programming interface): alatt egy olyan programozási interfészt, programozási felületet és annak részletes dokumentációját értjük, amelynek segítségével egy rendszer egy másik programhoz (esetleg rendszerprogramhoz) csatlakozhat. Ennek révén a másik programrendszer szolgáltatási használhatóak, anélkül, hogy a program belső részleteit ismerni kellene. (https://sealog.hu/tudastar/fogalomtar/)

Asszociációs elemzés: olyan mintázatok felfedezésére alkalmazható, amelyek az adatok szorosan összefüggő jellemzőit írják le. A feltárt mintázatok tipikusan következtetési szabályok vagy jellemző részhalmazok alakjában szemléltethetőek. Mivel a keresés terének nagysága exponenciálisan nő, az asszociációs elemzés célja a legérdekesebb mintázatok hatékony módon való kinyerése. Az asszociációs elemzés hasznos alkalmazási területei többek között olyan gének csoportjainak keresése, amelyek funkciói összefüggenek, olyan Web oldalak azonosítása, amelyek együtt érhetők el, vagy a Föld éghajlati rendszerének különböző elemei közötti kapcsolatok megértése. (https://www.tankonyvtar.hu)

Automatizálás: automaták, önműködő gépek vagy szerkezetek alkalmazása munkában. Másképp az emberi cselekvés gyakori ismétlődése miatt a cselekvés önkéntelenné tétele. (https://meszotar.hu/keres-automatiz%C3%A1l%C3%A1s)

Autonóm robot: Az autonóm robotok nem csak elvégeznek egy számukra kijelölt feladatot repetitíven, hanem összekapcsolódnak akár egymással akár az emberi munkaerővel, felismerik a feladatot, képesek tanulni, és reagálnak a környezetükben bekövetkező változásokra. A KUKA és az ABB robotjai egymás mellett, illetve emberekkel együtt dolgozva képesek feladatokat biztonságosan elvégezni (Szalavetz A. 2016)

Backcasting: visszafejtés vagy jövőből való visszatervezés, egyike azoknak a jövőkutatási módszereknek, amelyek megpróbálnak különböző jövő-verziókat kidolgozni a társadalmi szerveződés különböző, például az egyetemek képzési portfóliója a vállalatok, városok vagy akár társadalmak jövőképének szintjén. (https://www.tankonyvtar.hu)

Benchmarking: a benchmark szó összemérési alapot (szintjelet) jelent, olyan dolog, amihez viszonyítunk, hozzámérünk egy másik dolgot. Alkalmas egy-egy beavatkozás teljesítményszintjének minőségi és mennyiségi összehasonlítására egy olyannal, amely hasonló téren a legjobbnak minősül. A módszer lehetővé teszi a KFI kulcsfolyamatok elemzését és javítását, a hibák kiküszöbölését, javítja az innovációs teljesítményt és a célmeghatározást. A benchmarking fontos eszköze a „legjobb gyakorlatok” megismerése, ami szintén elvezethet a kitűzött céloknak megfelelő magasabb teljesítményhez. anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását. (https://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia)

Big data: ez a manapság buzzword-nek számító kifejezés a vállalatoknál a különféle gépeken, folyamatokban, rendszerekben gyorsan keletkező, hatalmas, változatos adatmennyiséget jelenti, amely a hagyományos adatfeldolgozási módszerek képességeit már meghaladja. Ennek strukturálása, tisztítása, különféle algoritmusokkal, szoftverekkel való elemzése a big data analytics, azaz big data elemzés, az adatokból releváns és strukturált információ előállításának módja. (Nagy J. 2017)

Célzott alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál. (https://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia)

Data Mining: adatbányászat, adattárházakban algoritmusok segítségével megtalálni meghatározott követelményeknek, jellemzőknek megfelelő adatokat. (https://www.bme.hu)

Delphi módszer: Egy, a jövőre vonatkozó csoportos előrejelzési kvalitatív módszer, melynek segítségével feltárhatóak a fejlődés jövőbeni fő irányvonalai, a várhatóan bekövetkező események és azok időrendi sorrendje. E metódust az 1950-es években dolgozta ki az USA-ban O. Helmes és T. J. Gordon a technológiai előrejelzés módszereként. A technológiai előrejelzés mellett használható a stratégiai tervezésben és a társadalomtudományi kutatásokban is. Az eljárás lényege adott témában jártas szakemberek (általában 10-30 fő) több fordulóban történő megkérdezése. A szakértők kiválasztása történhet hólabda módszerrel is, azaz a néhány kiválasztott kérdezett ajánl - a kutatási kérdésben kompetens - más szakembereket. és az online világban állampolgárrá váló egyének tevékenységére összpontosít. (https://www. tankonyvtar.hu)

Digitális állampolgárság: a digitális állampolgárságnak kétféle fogalmi értelmezése él egymással párhuzamosan. Az egyik megközelítés foglalja magában az állampolgárok tevékenységének digitális támogatását, kiegészítését, a másik megközelítés keretében pedig a digitális és az online világban állampolgárrá váló egyének tevékenységére összpontosít. (https://www. tankonyvtar.hu)

Digitális bennszülött: a digitális bennszülöttek azok a fiatalok, akik már beleszülettek abba a világba, amelyet egyre inkább meghatároznak a különböző digitális technológiák: ők tehát az IT-generáció, akik gyakorlatilag az IT világában „élik” az életüket. Mobilon interneteznek, interneten barátkoznak, és órákat töltenek a számítógépeik előtt. (https://www. tankonyvtar.hu)

Digitális bevándorló: a digitális bevándorlók azok a régebbi generációk, akik nem születtek bele abba a világba, amelyet egyre inkább meghatároznak a különböző digitális technológiák. A digitális bevándorlók alig töltenek időt az interneten, és nem igazán ismerik a legújabb technológiákat. (https://www. tankonyvtar.hu)

Digitális forradalom: a „harmadik ipari forradalomnak” is nevezett fogalom a számítógépek és a digitalizálás által kiváltott áttörést jelöli, ami a 20. század végétől kezdve nem csak a technikai világra, hanem szinte az élet minden területére hatással volt. (http://www.industry4.hu/en/fogalomtar)

Digitális kompetencia: felöleli az információs társadalom technológiáinak és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és tartalommegosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. (http://mek.oszk.hu/16800/16809/16809.pdf)

Digitális megosztottság/Digitális szakadék: a digitális megosztottság kifejezés arra a szakadékra utal, ami az új IKT eszközök, például az internet hatékony felhasználására képes, illetve nem képes csoportok között fennáll. Kezdetben a kifejezést azoknak a megkülönböztetésére alkalmazták, akiknek rendelkezésére állt a hardver (a személyi számítógép), illetve akiknek nem volt hozzáférésük ehhez az eszközhöz. Ahogy a technológiák fejlődtek és használatuk is minőségi változáson ment át, a megosztottság egyre inkább a felhasználók és a nem használók, majd később a felhasználók különféle típusai közötti különbségtételt jelentette. Ténylegesen nem csupán egyetlen digitális szakadék, hanem többféle, különböző tényezőkre visszavezethető megosztottság tapasztalható. A legfontosabb tényezők a következők: nem, életkor, etnikai hovatartozás, a megélhetési feltételek bizonytalansága, bizonytalan foglalkoztatási helyzet és a szociális biztonság hiánya. (Mancinelli, E. 2007)

Digitális nyom: gyűjtőfogalmába a szokásos napló (log) bejegyzések mellett a felhasználói rendszerek operatív adatai illetve a rendszerek állapotleírói is beleértendők, sőt ide tartozóként határoztuk meg az egyedileg képzett — akár kézzel rögzített — adatokat, kiegészítő információkat is. A számítástechnikai eszközök naplói- és adatai mellett, a kulcsfontosságú „adatforrások” közé tartoznak a különböző szenzorok és jeladók. (https://sealog.hu/tudastar/fogalomtar/)

Digitalizálás: az a művelet, melynek során egy más hordozón már megjelent művet (szöveget, képet, hangot) számítógéppel olvasható, kódolt formába teszünk át. A szövegek digitalizálása során minden egyes karakter (betű, írásjel stb.) külön-külön kódot kap; ezt igen gyakran a szöveg megjelenítésére vonatkozó utasítások egészítik ki. (https://www.tankonyvtar.hu)

Egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning/LLL): az iskolai előkészítéstől a nyugdíj utáni korig terjedően magában foglal minden formális, nem formális és informális tanulást. Tehát az egész életen át tartó tanulás fogalmába minden olyan tanulási tevékenység beleértendő, amely tudás, készségek és képességek fejlesztése céljából történik, személyes, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból. (Európai Tanács (2002/C 163/01))

Elektronikus demokrácia: Az interaktív technológiák felhasználása a demokratikus folyamatok erősítése érdekében, aminek eredményeként az emberek úgy érezhetik, nagyobb tér nyílik nézeteik és véleményük számára, aktívabb részesei lehetnek a demokráciának. Az állampolgárok és a kormányzat kapcsolatát erősítő digitális technológiák által nyújtott lehetőségek kihasználása, a kormányzó hatalom és a kormányzottak, a képviselők és a képviseltek közötti demokratikus folyamatok javítása érdekében. Az elektronikus demokrácia tovább bontható elektronikus részvételre és elektronikus választásra. Elektronikus kormányzat: Az információtechnológia, a szervezeti változások és új képességek kombinációjának felhasználása a közigazgatásban annak érdekében, hogy javuljon a közszolgáltatások színvonala, a közigazgatás működése egyszerűbbé, hatékonyabbá és gazdaságosabbá váljon, és tovább erősödjenek a demokratikus folyamatok. (https://www.tankonyvtar.hu)

Előrejelzés: a jövőkutatás szemléletmódjában és módszertanával készített különféle jövőkutatási produktumok elnevezése.

Evolúciós jövőkutatás (evolutionary futures studies): a humán jövő komplexitását a megfigyelő és a cselekvő résztvevő egymással összekapcsolt nézőpontjából holisztikusan vizsgálja. A jövő lehetőségtartományát evolúciós mintázatokba rendezve, valamint a társadalmi aktorok cselekedeteit és szándékait is figyelembe véve tárja fel. (Nagy Judit 2012)

Felhő-alapú szolgáltatás: felhő alapú szoftvereket a vállalatok eddig is használtak, de most a big data következtében úgy megnő a tárhelyigény és az adatok megosztásának igénye – ezzel párhuzamosan sokat fejlődött a felhő technológia sebessége, biztonsága – hogy egyre több cég használja adatainak tárolására, elosztására. A felhő alapú rendszerek lehetővé teszik informatikai erőforrások, adatok, szolgáltatások és digitális üzleti modellek igény szerinti és decentralizált rendelkezésre bocsátását az interneten keresztül. (Nagy J. 2017)

Forecasting: e módszer szerint az összegyűjtött külső és belső adatok felhasználásával, statisztikai modellekkel – statisztikai célszoftverek és BI eszközök segítségével – magas automatizáltsági fokkal készülnek el az előrejelzések. Ezeket strukturált, transzparens módon, új (múltbeli trendek alapján nem ismert) plusz információt jelentő szakértői becslések egészítik ki. (https://www.tankonyvtar.hu)

Gép-ember interfész: ez egy olyan – ideális esetben ergonomikus és felhasználó barát – kezelőfelület (hardver és/vagy szoftver), ahol a gép és az azt felügyelő ember kommunikálni tud egymással. Látszanak a jelzések, a gép aktuális állapota, teljesítménye, a dolgozó pedig beállításokat végezhet, megoldhatja a felületen a problémát. Ez akár egy mobiltelefonos alkalmazás vagy tablet is lehet. (Nagy J. 2017)

Hálózat (network): együttműködési rendszer, amelyet közös célok, egymásrautaltság, komparatív előnyök jellemeznek. A hálózatos együttműködéseknek különböző formái vannak, a két legalapvetőbb típusa hagyományos ún. zárt együttműködést megvalósító klaszterek és a nyílt innovációs modell szellemében született nemzeti technológiai platformok. (https:// nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia)

IKT eszközök: magában foglalja a teljes körű technológiai tervezést az információhoz való hozzáféréstől a feldolgozáson át az átadásáig: az információ gyűjtésének, tárolásának, továbbításának és prezentálásának hardver-, szoftver- és média feltételeit, legyen az információ formája hang, adat, szöveg vagy kép. Magába foglalja a telefon, mobiltelefon, hardver, szoftver területét egészen az internetig. (https://www.tankonyvtar.hu)

Informatika: az informatika az a tudományág, amely a tudományos információ struktúráját és tulajdonságait (de nem sajátos tartalmát) vizsgálja, továbbá a tudományos információs tevékenység szabályszerűségeit, elméletét, történetét, módszertanát és szervezetét. Más megfogalmazásban az adatok dinamikus beszerzésének, indexelésének, terjesztésének, tárolásának, keresésének, visszahívásának, megjelenítésének, integrálásának, elemezésének, szintézisének, megosztásának (magába foglalva az együttműködés elektronikus eszközeit) és publikálásának technológiai, társadalmi és szervezeti eszközeit és vonatkozásait kutatja, fejleszti és használja úgy, hogy az információk a társadalom minden rétegéből származó használók javára váljanak. (http://tmt-archive.omikk.bme.hu)

Információs rendszer: alapvető erőforrásként adatokat használ fel a feldolgozáshoz annak érdekében, hogy feladataink elvégzéséhez hasznos információkat nyújtson. Fő célja az információ-előállítás, vagyis olyan célorientált üzenetek létrehozása, amelyek a címzett számára újdonságot jelentenek, bizonytalanságot szüntetnek meg és feladataik, döntéseik teljesítésében segítséget nyújtanak. (https://www.tankonyvtar.hu)

Információs társadalom: a társadalmi együttélés egy új módja, ahol az információ hálózatba szervezett tárolása, előállítása, áramlása stb. játssza a központi szerepet. A társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése a legjelentősebb gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. Ennek közgazdasági társfogalma a tudásgazdaság, amely szerint az értelem gazdasági hasznosításán keresztül érték jön létre. Ennek a társadalomtípusnak a sajátossága az információ-technológia központi szerepe a termelésben, a gazdaságban és általában a társadalomban. Az információs társadalmat az ipari társadalom örökösének is tekintik. (Castell, M. 2005)

Innováció: latin eredetű szó, amely valami újra, valaminek a megújítására, megváltoztatására utal. Az innováció lehet egy új termék (új fogyasztói javak előállítása), új termelési eljárás (megújított termelés, vagy szállítási módszer), új piac (új piacok, új elhelyezési lehetőség megnyitása), új nyersanyag (újfajta nyersanyagok és félkész áruk használata, beszerzési forrásainak megnyitása), vagy egy új szervezet, újfajta vállalati, vagy iparági szervezés létrehozása vagy megszüntetése. Ismert a termékinnováció, eljárás innováció, marketing innováció, szervezeti innováció megkülönböztetés, továbbá az innovatív üzleti modell is. Az innováció fogalma nem összekeverendő a K+F (kutatás-fejlesztés) fogalmával. A K+F alapvetően a rendszeresen végzett alkotó munka, amelynek célja az ismeretanyag, a tudásbázis bővítése. Az innováció létrejöttének első lépése az ötlet megszületése és az ötletek gyűjtése, illetve azok kiértékelése, továbbá technológiai korlátok elemzése, mindezekből következően a várható sikerek és kudarcok előrejelzése. Ezt követi a kigondolt ötlet gyakorlatba való átvitele. (https:// nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia)

Interoperabilitás: a különböző informatikai rendszerek együttműködésre való képessége. Az együttműködés különböző szinteken valósulhat meg. Technikai interoperabilitásról akkor beszélünk, ha a rendszerek között fizikailag lehetséges az adatcsere, és az egyik rendszerből a másikba eljuttatott információ a rendszert használó ember számára értelmezhető. Ilyen szintű interoperabilitást az internet általános szolgáltatásai (e-mail, web stb.) megvalósítanak. A technikai interoperabilitás szintjén nem foglalkozunk pl. azzal a problémával, hogy az adat küldő és fogadó személyek esetleg különböző nyelvet beszélnek. A szemantikus interoperabilitás szintjén nemcsak fizikailag lehetséges az adatcsere, hanem a rendszerek egymás adatait "értelmezni" is tudják. Ez azt jelenti, hogy a küldő rendszerben keletkezett adat olyan módon kerül át a fogadó rendszerbe, hogy a fogadó rendszer ugyanolyan műveleteket tud rajta végezni, mintha az adat a fogadó rendszerben keletkezett volna, és a rendszer felhasználók is ilyen módon tudják az adatot használni. (https://fogalomtar.aeek.hu)

Ipari kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az ipari kutatáshoz szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, a prototípusok kivételével. Várható sikerek és kudarcok előrejelzése. Ezt követi a kigondolt ötlet gyakorlatba való átvitele. (https://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia)

Jövőkutatás (futurológia): a társadalomtudományok közé tartozik, amely a jövő feltárását célzó tudományos igényű szellemi tevékenység. A jövőkutatáson belül indokolt megkülönböztetni a jövőbeli fejlődés folyamatának minőségi és mennyiségi előrejelzését feladatául tűző prognosztikát és a távoli jövőben várhatóan bekövetkező állapot, helyzet felvázolását megkísérlő futurológiát. Tárgya szerint megkülönböztetjük pl. a műszaki jövőkutatást, a gazdasági jövőkutatást, a társadalmi jövőkutatást. (http://www.kislexikon.hu/jovokutatas)

Jövő tanulmányozása (futures studies): A jövővel foglalkozás olyan módja, amely a jövőt emberhez, társadalomhoz és kultúrához tartozónak tételezi fel, és így annak alakulásában-alakításában meghatározó szerepet tulajdonít a társadalmi kulturális tényezőknek, az emberi-közösségi választásnak, a cselekedetnek, a morálnak és a felelősségnek. Ebben a felfogásban, a jövőkutatónak nemcsak tanulmányoznia kell a jövők és a kultúra, valamint a társadalom és egyén közötti kapcsolatokat, hanem tanítania is kell az embereket és közösségeiket, hogy meg tudják választani és alakítani is tudják a jövőjüket. (Nagy Judit 2012)

Kiber-fizikai rendszer alatt (angolul „cyber-physical system“ - CPS) az informatikai, szoftvertechnológiai valamint mechanikai- és elektronikai elemek egységbe kapcsolását értjük, ahol az elemek egy olyan „adat-infrastruktúrán” keresztül kommunikálnak egymással, mint pl. az internet. Egy kiber-fizikai rendszer egyik legfőbb jellemzője az igen magas fokú összetettség (komplexitás). A kiber-fizikai rendszerek kialakítása beágyazott rendszerek hálózatba kapcsolása révén jön létre vezetékes illetve egyre inkább vezeték nélküli kommunikációs hálózatok segítségével. A fogalom olyan újszerű ipari gyártóberendezések létrehozásának, „megálmodásának” során született meg, melyek igen dinamikusan „önmaguk” alkalmazkodni tudnak a mindenkori gyártási követelményekhez. (http://www.industry4.hu/en/fogalomtar)

Kollaboratív robot: „ketrec nélküli” robotika, ami a robotok olyan fejlettségi szintje esetén lehetséges, amikor a robot képes az emberrel közös munkahelyen (munkafolyamaton) dolgozni úgy, hogy képes érzékelni a robotkar útjába eső akadályokat (pl. embert), és annak veszélyeztetése nélkül dolgozik. (http://www.industry4.hu/en/fogalomtar)

Kulcskompetenciák: azon alapvető és új alapvető készségek összessége, amelyek szükségesek a mai társadalomban való életvitelhez. Az Európai Bizottság az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák ajánlásakor nyolc kulcskompetenciát határoz meg: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia és alapvető természettudományi és technológiai kompetenciák, digitális kompetencia, a tanulás tanulása, személyközi és állampolgári kompetenciák, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, valamint kulturális tudatosság és kifejezőkészség. (https://europa.eu/european-union/about-eu/institutions-bodies/european-commission_hu)

Matematika: az emberi tudásszerzésnek az a területe, amely számokkal, mennyiségekkel, adatokkal, alakzatokkal és ezek kapcsolatával, valamint általánosításával és absztrakciójával foglalkozik, és ezeket a mindennapi élet problémáinak megoldása során alkalmazza. Az elméleti matematika absztrakt mennyiségek közti viszonyokat tanulmányoz, jól definiált szabályok szerint (algebra, absztrakt algebra, analízis, geometria, számelmélet, topológia és trigonometria). Az alkalmazott matematika pedig a matematikai eszközöket (a valószínűség-számításnak, a statisztikának, a differenciálegyenleteknek, a sztochasztikus folyamatoknak, az operációkutatásnak, és a kombinatorika) a valóságos világban felmerülő problémák megoldásánál használja fel. Egyes országokban az alkalmazott matematika részének tekintik a mechanikát, a kvantummechanikát és relativitáselméletet. (https://www.tankonyvtar.hu)

Nyitott Laboratórium (Open Lab): a „Nyitott laboratórium” egy az egyetem és a vállalati szféra közötti együttműködés megtestesülése, melyben a közös üzemeltetés alapjaira helyezkedve a laboratórium KFI szolgáltatások nyújtására specializálódik. (https://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia)

Okos gyár: a smart factory az Ipar 4.0 Egyesült Államokban elterjedt elnevezése. Ugyanazt a jelenséget takarja, a digitalizáció segítségével vertikálisan és horizontálisan integrált gyárat, amely így még nagyobb vevői érték létre hozására képes. (Nagy J. 2017)

Okos termék: a termék azon tulajdonsága, hogy képes saját állapotáról, működési jellemzőiről jelzést küldeni gyártójának, felhasználójának, elősegítve ezzel pl. a karbantartás tervezését. (Nagy J. 2017)

Operacionalizálás: a hipotézist alátámasztó vagy elvetéséhez vezető kutatási módszerek kijelölése. Az operacionalizálás során meghatározzuk, milyen lépésekből, eljárásokból és műveletekből áll a megfigyelni kívánt változó tényleges mérése, ill. azonosítása. https:// www.tankonyvtar.hu)

Outsourcing: az a speciális folyamat, amiben egy vállalat az addig szokásosan maga által végzett valamelyik tevékenységét átadja, egy, az adott tevékenységre szakosodott ás vállalatnak és a jövőben azt a bizonyos tevékenységet – díjazás ellenében – ezen másik vállalat látja el. Sikeres outsourcing esetén a tevékenységet átadó és az azt átvállaló cég egyaránt profitál az átszervezésből. (https://hungaryssc.wordpress.com/2009/08/29/mi-is-az-outsourcing/)

Participációs paradigma: olyan társadalomtudományi metaparadigma, amely a gyakorlati célú társadalmi tudástermelés folyamatának általános szabályait foglalja rendszerbe. Abból a feltevésből indul ki, hogy a tudás mindig emberhez és személyhez kötött, a tudás gyarapítása önmagában is értékes, mert az ember kiteljesedését szolgálja. Minthogy a tudás mindig személyes, ezért mindenkinek részt kell vennie, egyenlő jogú résztvevőként, a társadalmi tudástermelésben. A tudás termelése társadalmi és kulturális környezetbe ágyazott folyamat. Új tudás akkor jön létre, ha a résztvevők tudása gyarapodik vagy átalakul, és ha továbbfejleszthető. Ennek feltétele az egyenlő jogú részvételen kívül az, ha a tudástermelési folyamat legitim, transzparens, mindenki számára átlátható és reflexív. (Heron–Reason 1997)

Pozitivista jövőkutatás (futures research): előzetes ismeretek nyerése a jövő lehetséges és valószínű alakulásáról a pozitivista szemléletmódú és módszerű jövőkutatással. Az angol megnevezésben a jövő többes száma arra utal, hogy a jövő bizonytalan, ezért többféle lehetséges jövő létezik. (Nagy J. 2012)

Prediktív analízis: statisztikai módszerek és modellek használata annak érdekében, hogy különböző digitális adatforrásokból hasznosítható megállapításokhoz jussunk (Data Mining), és ezek alapján a jövőbeli eseményeket prognosztizálni tudjuk. (https://www.controlling portal.hu)

Prognosztika a társadalomban, a tudományban, a technikában és a gazdaságban megfigyelhető jelenségekben fellelhető összefüggések és szabályszerűségek alapján azt vizsgálja, hogy a múltból a jelenbe vezető fejlődéstendenciák milyen hosszú időn keresztül, milyen intenzitással, milyen valószínűséggel élnek tovább a jövőben. A hangsúly itt a múlt és a jelen eseményeinek, folyamatainak, tendenciáinak jövőbeli valószínűsítésére helyeződik. A prognosztika tudományos módszerei közé tartozik az idősorok elemzése, a statisztikai értékelések, ökonometriai vizsgálatok, és a rendszerelmélettel kapcsolatos tudományterületek módszerei. (https://www.tankonyvtar.hu)

Robot: mechatronikai egység, szerkezet, azaz mechanikai, elektromechanikai és elektronikai szerkezeti elemek integrálásából származó berendezés. Olyan, nyílt kinematikai láncú mechanizmus, amely irányított mozgásokra képes, megfogója rugalmasan programozható, mesterséges intelligencia funkciókra képes. (http://www.mestersegesintelligencia.hu)

Spin-off: egyetemi vagy közfinanszírozású (non-profit) kutatóhely fejlesztési eredményeinek piaci hasznosítására létrehozott vállalkozás. Az ily módon „kipörgő” spin-off vállalkozásban érdekeltek az egyetem vagy kutatóintézet kutatói és általában egy külső menedzsment, amely az új termékre vagy eljárásra alapuló céget működteti. (https://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia)

Természettudomány: az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve. Alap természettudományoknak nevezzük a következőeket: biológia és genetika, földrajztudomány (természetföldrajz, geológia és meteorológia), fizika, kémia és csillagászat. A mérnöki tudományok, mezőgazdaság-tudomány és orvostudomány az alkalmazott természettudományok, míg a matematika (és logika), illetve a filozófia a természettudományok kelléktára. (https://moly.hu/enciklopedia/termeszettud)

Tudás alapú társadalom: a munkahelyek nagy része tudással való foglalatosságot tartalmaz. A jelen társadalma leírható tudás alapú társadalomként annak az élet minden területére és intézményére kiterjedt tudományos és technológiai tudás által. A tudás a társas cselekvés képessége. A tudomány szerinte közvetlen termelőerővé válik, a tudás többé elsődlegesen nem a gépeké lesz, hanem már annak a természetnek felel meg, ami megjeleníti, bizonyos terveknek és programoknak megfelelően újrarendezhetve azt. A tudás alapú társadalom gazdaságát nagyrészt nem anyagi bemenetek hajtják, hanem szimbolikus vagy tudás alapú bemenetek, ahol nagy számban találhatók olyan szakmák, amelyek a tudással való foglalatosságot foglalják magukban, és csökkenő számban találhatók olyan munkahelyek, amelyek alacsony kognitív képességet igényelnek, mint amilyen a gyártásban található. (Stehr, N. 2002)

Tudásbázis: adott tevékenységhez, szakterülethez kötődő ismeretek, tények és ezekből levont szabályok összessége. Rögzíthető (akár relációs adatbázisban) formája a kodifikált, explicit tudás, az információ. Az ismeretek másik, nem kevésbé jelentős halmaza a tacit tudás, amely helyhez, intézményhez, annak kultúrájához kötődik, nem hordozható. A kutató-fejlesztő helyek, a felsőoktatási tanszékek stb. a tudásbázis fontos szervezetileg is elkülönülő összetevői. (https://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia)

Virtuális munkaerőpiac (Virtual Labor Market/VLM): ez a piac mindenki számára nyitott, aki rendelkezik digitális kompetenciákkal. Európában valamennyi állami foglalkoztatási szolgálat működtet IT rendszert eltérő színvonalon és minőségben. Németország, Hollandia, Írország jelentős fejlesztéseket végzett az integrált VLM rendszerek kialakításában. E rendszerekben gyakorlatilag a teljes álláskeresési folyamat digitálisan zajlik. (Nemeskéri Zs. – Szellő J. 2017)

Virtuális tér: a virtuális valóság hírközlési és számítógépes rendszerekkel előállított pótkörnyezet. A virtuális szó gyakran egy valóságos tárgy számítógéppel létrehozott mását jelöli: ilyen például a virtuális szoba vagy a virtuális áramkör és így tovább. (https://www.tankonyvtar.hu)